A vezetőfejlesztési trendek egyértelműen abba az irányba haladnak, hogy a technikai, szakmai készségek és menedzseri kompetenciák fejlesztésén túl egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni az érzelmi intelligencia fejlesztésére. Ez az a képesség, mely óriási szerepet játszik abban, miképp tudnak a vezetők kapcsolódni másokhoz, hogyan tudnak embereket, csapatokat vezetni és pozitívan motiválni. Képesek-e ráhangolódni a munkatársak érzelmi igényeire, rugalmasan reagálni a esetlegesen – nem technikai jellegű, hanem inkább emberi kapcsolatokban – felmerült nehézségekre, elakadásokra, hatékonyan mediálni a munkahelyi konfliktusokban.
Az érzelmi intelligenciát mégis sokan megfoghatatlan, körülírhatatlan fogalomnak érzik, főleg jellemzi ez a gyakorlatias, műszaki beállítottságú vezetőket, akiknek különösen komoly kihívást jelent az EQ készségeikben való fejlődés. Számukra is bíztató tény, hogy az EQ ténylegesen fejleszthető (szemben a velünk született IQ-val), és elég konkrétan meghatározhatóak azok az interperszonális képességek, melyek a fejlett érzelmi intelligencia jelei. Nézzük tehát a 7 legfontosabb jelét annak, mikor valaki fejlett EQ-val rendelkezik:
Önismeret
Saját gyengeségeink és erősségeink ismerete nélkül elég nehéz élni ezt az életet. Beismerni, hogy valamiben az átlag alatt teljesítünk, nem jelent belenyugvást, sőt, legalább tudjuk, melyik az a terület, amit fejlesztenünk kéne, az erősségeinket pedig kihasználhatjuk a munkánkban, kapcsolatainkban.
Empátia
Függetlenül attól, hogy introvertált vagy extrovertált, a magas érzelmi intelligenciájú ember kíváncsi a körülötte történő, létező dolgokra és emberekre. A kíváncsiság mögött általában nagy adag beleérző képesség lapul. Az emberismeret nem összekeverendő az előítéletekkel. Nem arról van szó, hogy az adott emberről eleve tudjunk, hogy milyen, attól, ahogy kinéz, beszél. Az empátia és a kíváncsiság azonban hosszú távon elvezethet odáig, hogy felismerjük az emberek mozgatórugóit.
Önuralom
Olyan mentális folyamat, amely lehetővé teszi, hogy az emberek felülkerekedjenek gondolataikon, érzelmeiken, indulataikon és ezáltal pillanatról-pillanatra a helyzethez és a körülményekhez alkalmazkodva változtassák viselkedésüket. A magas EQ-val élő emberek nem ragaszkodnak negatív gondolataikhoz, a haraghoz vagy a fájdalomhoz. Nem felejtik el saját hibáikat, de próbálják elkerülni, hogy újra megtörténjenek, és nem ez határozza meg az önképüket és a jövőjüket.
Pozitív hatás másokra
Boldogságuk nem mások véleményei, visszajelzései alapján teremtődik, hanem saját magukból, ezért nehéz is elvenni az örömüket. Sőt, kifejezetten arra törekszenek, hogy ez a belső béke és harmónia kifelé is sugározzon, és pozitív hatással legyenek a közvetlen és tágabb környezetükre is, családjukra, barátaikra, munkatársaikra. Ez alapvetően a másokkal szemben tanúsított érdeklődő, segítőkész, barátságos természetükben nyilvánul meg.
Rugalmasság
Amikor valami változás áll be az életünkben, akkor arra rugalmasan kell reagálnunk ahhoz, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki belőle. A magas érzelmi intelligenciájú embereket ritkán bénítja meg a félelem, ők a változásokban, akadályokban is a lehetőségeket és a kihívást látják, nem pedig a gátat és a problémát.
Asszertivitás
Az egészségesmagabiztosság nem törtetést vagy nagyképűséget takar, hanem azt a képességet, hogy ha sértegetnek, és lekicsinylő kritikákat kapunk, akkor sem veszítjük el az önbecsülésünket, vagy támadunk rá a másikra. Ezen felül a magas EQ-val élő emberek képesek képviselni saját érdekeiket anélkül, hogy másoknak ártanának, tudják mikor, és hogyan mondjanak nemet, akár önmaguknak is. Ahhoz is értenek, hogyan töltődjenek és hogyan kerüljék el a mérgező, energiavámpír embereket.
Hála
Bár folyamatosan törekszünk a többre, jobbra szebbre, azt is észre kell vennünk, ami már a miénk. Sőt, meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk, tudnunk kell azt mondani, hogy „köszönöm, ez nekem most éppen elég”. A magas EQ-jú emberek nem kergetik a tökéletességet, mert tudják, hogy olyan nem létezik, közben pedig hálásak azért, amit már elértek, és erőt merítenek belőle. Ahhoz, hogy erős érzelmi kapcsolataink legyenek, tudnunk kell feltétel nélkül adni – ez persze nem megy a kíváncsiság, az empátia, és a többi erősség nélkül.
Daniel Goleman amerikai pszichológus, tudományos újságíró, az érzelmi és társas intelligencia kutatója, az EQ „feltalálója” a vezetői képességek három összetevőjéről beszél:
- Technikai készségek, például a gépek, eszközök kezelése, tervezés
- Értelmi képességek, például az elemző gondolkodás, a döntési képességek
- Érzelmi intelligencia, például a másokkal való bánásmód, hozzáállás, attitűd, empátia
Az EQ és a siker kapcsolatának kutatása során közel kétszáz globális vállalatot vizsgált sikeres vezetők után nyomozva, és arra a következtetésre jutott, hogy a sikeres vezetőket kizárólag az EQ területén mutatott erősebb képességeik különböztették meg kevésbé sikeres társaiktól. Így hát kutatások is bizonyítják, hogy az átlagos IQ-jú, de magas EQ-jú emberek az esetek 70 %-ban lekörözik a magasabb IQ-júakat! Goleman a következő öt érzelmi készség kategóriát határozta meg:
- A képesség felismerni és megnevezni saját érzelmi állapotunkat; megérteni a kapcsolatot az érzelmeink, gondolataink és tetteink között.
- Az érzelmeink kezelésének a képessége – képesnek lenni ellenőrzést gyakorolni felettük, illetve a nem kívánatos érzelmi állapotokat kívánatosabb érzelmi állapotok irányába tolni el.
- Képesség arra, hogy tudatosan olyan érzelmi állapotba kerüljünk, amely produktivitáshoz és sikerességhez vezet. (Az önmotiválás képessége.)
- Képesség mások érzéseinek olvasására, érzékenynek lenni azokra, illetve befolyásolni őket.
- Képesség kielégítő kapcsolatok létrehozására és fenntartására. (Goleman, 1995)
A fentiekből is látható, hogy az érzelmi intelligencia fejlesztésének iránya a egyértelműen az ösztönös, spotán reakcióink kontrollálásának megtanulása, az érettebb önismeretet és tudatosság által.
ÉRDEKESSÉG
A Baron-Cohen szempár teszt
Egy gyors, de érzelmileg intenzív (angol nyelvű) teszt segítségével Te is felmérheted az empátiás készséged: a szempár tesztet a Cambdrige Egyetem professzora, Simon Baron-Cohen dolgozta ki, amelynek lényege, hogy 36 szempárról kell eldöntenünk, milyen érzelmet is takar.
Az átlagos eredmény ezen a teszten általában 22 és 30 helyes válasz között alakul. Ha 30 fölött teljesítünk, kifejezetten empatikusak vagyunk, és jók vagyunk az emberek érzelmeinek felismerésében, ha viszont 22 pontnál kevesebbet érünk el, akkor az átlagosnál gyengébbek vagyunk.
Amennyiben érdekli az érzelmi intelligencia szakirodalma, vagy akár az önfejlesztés lehetőségei, nyugodt szívvel ajánlom az alábbi könyveket a témában:
- Érzelmi intelligencia a munkahelyen. ford. Nádas Rita, Kovács Kristóf, Ülkei Zoltán; Edge 2000, Bp., 2002
- A természetes vezető. Az érzelmi intelligencia hatalma. Daniel Goleman–Richard Boyatzis–Annie McKee: ford. Ballér Piroska; Vince, Bp., 2003
- Érzelmi intelligenciateszt – E.Q. Ismerd meg az EQ-dat! szerk. Erős Ferenc, ford. N. Kiss Zsuzsa; Magyar Könyvklub, Bp., 1998
- Túllátni önmagunkon – A kifelé irányuló szemléletmód hatalma – Hogyan változtassunk meg életeket és alakítsunk át szervezeteket. Arbinger Intézet, Casparus, Bp., 2018.
- A béke anatómiája. Arbinger Intézet, Casparus, 2016
- A jó vezetők esznek utolsónak – Hogyan építsünk összetartó, lelkes és sikeres csapatot? Sinek Simon, HVG könnyvek, Bp., 2017
írta: Maczkó Nóra
kép: Pixabay
SkillTréning 