Mindenkinek joga van a lelki és mentális egészséghez

Induljunk egy kicsit korábbról: 1948-ban az ENSZ elfogadta Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, melyre röviden csak „alapvető emberi jogokként” szoktunk hivatkozni.

A gyermekek jogairól aztán 1958-ban egy külön nyilatkozat is készült. Ezt követően logikus és várható lépés volt, hogy a lelki egészséggel kapcsolatban is születik majd egy szempontrendszer mentálhigiénés jóllétünk védelme érdekében. Így is lett.
1974-ben Robert E. Alberti és Michael L. Emmons szerzőpáros összeállította az első Asszertív jogok listáját, mely az ezt követő évtizedekben olykor bővült, de lássuk mit tartalmazott eredetileg:

1. Jogod van ahhoz, hogy megállapítsd, mi fontos neked és mi nem.
2. Jogod van ahhoz, hogy tisztelettel bánjanak veled!
3. Jogod van ahhoz, hogy nemet mondjál anélkül, hogy bűntudatot éreznél.
4. Jogod van ahhoz, hogy hibát kövess el – és vállald a következményeket.
5. Jogod van ahhoz, hogy meghallgassanak, és komolyan vegyenek.
6. Jogod van ahhoz, hogy megváltoztasd a véleményed.
7. Jogod van ahhoz, hogy azt mondd: „nem tudom”.
8. Jogod van ahhoz, hogy amiért fizetsz, azt meg is kapd.
9. Jogod van ahhoz, hogy ne képviseld az érdekeidet.
10. Jogod van ahhoz, hogy megbetegedj.
11. Jogod van ahhoz, hogy kérjed, amit szeretnél.
12. Jogod van ahhoz, hogy információt kérj szakmabeliektől, beleértve az orvosokat is.
13. Jogod van ahhoz, hogy kifejezd saját érzéseidet és véleményedet!

Sokkoló hatású. Amikor először olvastam, némán, üveges tekintettel néztem magam elé hosszú percekig. Jellemző lélektani reakció, ha valami fenyegeti aktuális világnézetünket, akkor pszichénk lecsapja képzeletbeli biztosítékunkat, s képtelenek vagyunk felidézni akár csak egy sort is. Így történt. Csak azt éreztem, hogy ez bizonyos pontokon valami egészen más, mint amit akkoriban, huszonévesen gondoltam az engem körülvevő világról. Aztán mindjárt beugrott egy friss élményem, ugyanis az akkor kétéves kisfiamtól mindenféle bölcsis betegséget elkaptam. Emiatt rettentő erős bűntudat gyötört, úgy éreztem, nincs jogom megbetegedni, hiszen csak két hónapja jöttem vissza GYES-ről dolgozni. Emiatt olyan helyzetekbe sodortam magam a munkahelyemen, aminek később már komolyabb egészségügyi következményei lettek. Nem álltam ki magamért, a saját érdekeimért, a gyermekem érdekeiért, azaz nem mertem asszertíven telefonálni hétfőn reggel a főnökömnek, hogy sajnos én is lebetegedtem, pedig az elején talán elég lett volna csak három napra otthon maradnom egy kis múló megfázással. Ehelyett többször előfordult, hogy hetekig dolgoztam, begyógyszerezve, tüneteimet leplezve a felettesem előtt. Bár akkoriban nem volt ennyire elterjedt a home office, mégis, talán megoldható lett volna némi kompromisszummal nem csak a táppénz, de akár a távmunka is, így nem kellett volna a későbbi években kéthetes kórházi kezeléseimet elviselnie a munkáltatómnak, amit a krónikus, súlyos arcüreggyulladásaim sorozata okozott.

Innentől kezdve már nem is olyan egyszerű a képlet. Az asszertivitás ugyanis nagyon szoros korrelációban áll a lelki, mentális és így közvetve a fizikai egészségünkkel is, így már nem is csak egy kommunikációs technika, sokkal-sokkal több annál.

Az évszámra is szeretném felhívni a figyelmet: 1974!!! Közel fél évszázad telt el, de az asszertivitás listájával tréningről-tréningre elképesztő rácsodálkozást okozok egy-két résztvevőnek önön életére és jogaira. Nem tudunk róla, nem ismerjük, máshogy szocializáltak minket.

Úgy érdemes kézbe vennünk tehát e sorokat, hogy lassan, egyesével végigolvassuk újra a pontokat. Közben figyeljünk lelkünk rezdüléseit, arcunk mimikai reakcióit, belső feszültségmérőnk kilengését. Tapasztalatom szerint legtöbbünknél 3-4 olyan állítás biztosan lesz, ami mély döbbenetre és felismerésre késztet majd.

Mindannyian az asszertív skála valamely véglete felől, a velünk született, túlzottan agresszív vagy éppen a passzív, szubmisszív irányból közelítünk az asszertivitás felé, amely már egy tanult kommunikációs stílus. Így e tekintetben az egyes élethelyzetek, szituációk mindenkinek más és más szempontból jelentenek kihívást: van akinek vissza kellene fognia domináns, erőszakos oldalát és tapintatosabban, empatikusabban kellene fordulnia másokhoz, míg bizonyos emberek számára éppen az okozza a nehézséget, hogy kiálljanak az érdekeikért, önmagukért másokkal szemben.

Egy konfliktuskezelési lábjegyzet mégiscsak idekívánkozik. A problémák, úgy értem a társas konfliktusok gyökerei nem egyszer abban keresendőek, hogy elfelejtjük, nemcsak nekünk vannak asszertív jogaink, hanem a másiknak is épp ugyanezek járnak, azaz jogaink a másikkal szemben egyben kötelességek, kötelezettségek is, és így már kapásból nehezebb a lélegzetvétel…

Az eredeti asszertív jogok listájátt már nagyon sokféle, kibővített verzióban olvastam. Az alábbi táblázat már a kötelezettségeinket is részletesen taglalja :

Asszertív jogok listája	Asszertív kötelességek listája
1. Jogod van ahhoz, hogy önbecsülésed és méltóságod megőrzése érdekében megfelelően eljárj, még akkor is, ha ezt valaki sérelmesnek találja – feltéve, ha indítékaid nem agresszívak.	Nem vitathatod el mások jogát, hogy önbecsülésük és méltóságuk megőrzése érdekében akár olyan módon járjanak el, amit sérelmesnek találsz, ha egyébként indítékaik nem agresszívak.
2. Jogod van ahhoz, hogy tisztelettel bánjanak veled, meghallgassanak és komolyan vegyenek.	A hozzád fordulókkal tisztelettel bánj, hallgasd meg őket és vedd komolyan.
3. Jogod van ahhoz, hogy nemet mondj anélkül, hogy bűntudatot éreznél.	Nem várhatod el a másiktól, hogy bűntudatot érezzen, ha nemet monda a kérésedre.
4. Jogod van ahhoz, hogy információt kérj szakmabeliektől (orvos, vízvezetékszerelő, könyvelő stb).	Kötelességed tájékoztatni azt, aki kéri ezt tőled, azokról a dolgokról és tényekről, amelyek őt személyében érinthetik.
5. Jogod van arra, hogy ha önérvényesítési jogaid értelmezésében bizonytalanságok vannak, akkor ezeket tisztázd az érintett személlyel.	Tudomásul kell venned a másiknak azt a jogát, hogy kérje tőled az önérvényesítési jogok gyakorlásával kapcsolatos bizonytalanságainak tisztázását, még akkor is, ha te ilyen problémákat nem látsz.
6. Jogod van bármit csinálni, amíg ezzel nem zavarsz, nem korlátozol, nem hozol hátrányos helyzetbe másokat, nem akadályozod őket saját jogaik érvényesítésében.	Nincs jogod kifogásolni senkinek a cselekedeteit, amíg ezek nem zavarnak, nem korlátoznak, nem hoznak hátrányos helyzetbe téged, nem akadályoznak saját jogaid érvényesítésében.
7. Jogod van arra, hogy tévedj, hogy hibát véts, és viseld azok következményeit.	Nincs jogod elvitatni a másik jogát arra, hogy saját hibáira, tévedéseire úgy tekintsen, mint tevékenységének természetes kísérőire, és ne érezzen miattuk bűntudatot, amíg az általa okozott hiba nem korlátozza mások lehetőségeit és jogait.
8. Jogod van arra, hogy megváltoztasd a döntésedet.	Tiszteletben kell tartanod, ha valaki egy csak rá tartozó kérdésben, saját felelősségére hozott döntését megváltoztatja.Nincs jogod számon kérni, miért tette, hacsak döntése nem sérti valamilyen megállapodásotokat vagy közös érdeketeket.
9. Jogod van arra, hogy döntésed logikátlan legyen.	Nincs jogod arra, hogy másoktól számon kérd döntésük logikáját, még kevésbé arra, hogy a saját logikádat rajtuk kérd számon.
10. Jogod van azt mondani: „Nem tudom”, ha tapintatosan vagy tapintatlanul az iránt érdeklődnek, mérlegelted-e döntésed minden következményét és tényét, mielőtt döntöttél.	Nincs jogod elvárni senkitől, hogy mielőtt dönt, tökéletesen átlássa döntésének legtávolabbi következményeit is. Nincs jogod arra, hogy ha ezt elismeri és az általad fontosnak tartott szempontot nem tartja fontosnak, felelőtlennek tartsd őt, ha egyébként a legfontosabb tényezőket és következményeket számításba vette.
11. Jogod van arra, hogy magatartásod, gondolataid, érzéseid magad ítéld meg, magad vállald értük a felelősséget, magad viseld a következményeit.	Nincs jogod arra, hogy mások magatartását, gondolatait és érzéseit elítéld, amíg ezek nem zavarnak önérvényesítési jogaid gyakorlásában. El kell ismerned a másiknak azt a jogát, hogy cselekedeteit, gondolatait, érzéseit maga minősítse, következményeikért maga vállalja a felelősséget.
12. Jogod van arra, hogy magatartásod ne magyarázd, ne igazold mások előtt, ha ez nem érint előzetes megegyezést, vagy közös érdeket.	Nincs jogod arra, hogy másoktól magyarázatot kérj a magatartásukra, amíg ez nem zavar jogaid gyakorlásában. Ugyanígy arra sem tarthatsz igényt, hogy igazolják előtted magatartásukat
13. Jogod van arra, hogy másokhoz való viszonyodat magad alakítsd a magad által választott eszközökkel, feltéve, hogy ennek során nem sérted mások jogait.	El kell ismerned mások jogát arra, hogy saját elképzeléseik szerint alakítsák a viszonyukat veled, feltéve, hogy ennek során nem sértik az önérvényesítési jogaidat.
14. Jogod van eldönteni, hogy vállalod-e vagy sem a felelősséget mások problémájának megoldásáért. Ha segítségedet visszautasítják, nincs jogod megsértődni.	Nem igényelhetjük másoktól, hogy problémáink megoldásáért felelősséget vállaljanak, és ha mégis ezt akarják, jogunk van visszautasítani a segítségüket.
15. Jogod van arra, hogy függetlennek érezd magad mások jóindulatától, amikor velük ügyeidet intézed, és eltekints attól, hogy előzőleg elnyerd a jóindulatukat.	Nem tarthatsz igényt arra, hogy bárki is a kötelező udvariasságon túlmenően igyekezzék elnyerni a jóindulatodat csak azért, hogy legjobb tudásod szerint intézd vele az ügyét.
16. Jogod van azt mondani másoknak, nem érted, mit akarnak tudatni veled, ha szándékaikat, problémáikat, érzéseiket, gondolataikat csupán jelzésekkel próbálják közölni, és azt várják tőled, hogy kitaláld őket.	Nincs jogod elvárni másoktól, hogy szándékaid, problémáid, érzéseid, gondolataid megértsék, ha ezekről csupán jelzések útján próbálod tájékoztatni őket.
17. Jogod van az egyedüllétre.	Nincs jogod másoktól zokon venni, legyen bármilyen mély is a kapcsolat köztetek, ha időről-időre magányba akarnak vonulni.

Forrás: https://asszertivakademia.hu/asszertiv-jogok-listaja/