Pszichoszociális kockázatok és kezelésük

Mit értünk pszichoszociális kockázatok alatt?

A pszichoszociális kockázatok olyan tényezőket foglalnak magukban, mint például a túlzott munkaterhelés, a munka és a magánélet közötti egyensúly hiánya, az egyértelműtlen munkaköri elvárások, az igazságtalanság a szervezetben, a kedvezőtlen munkakörülmények, a munkahelyi konfliktusok, zaklatás, valamint a változások kezelésének elégtelensége. Ezek a tényezők stresszt, kiégést, depressziót, szorongást és más mentális egészségügyi problémákat okozhatnak, továbbá befolyásolhatják a munkateljesítményt, növelhetik a távollétek számát és a munkahelyi balesetek gyakoriságát.

Mit takar a pszichoszociális kockázatértékelés?

A pszichoszociális kockázatértékelés célja a munkahelyi pszichoszociális kockázatok pontos feltárása, értékelése és kezelése. Ezek a kockázatok a munka során fellépő pszichológiai, szociális és szervezeti tényezőkből származnak, amelyek károsan hathatnak a munkavállalók mentális, érzelmi és fizikai egészségére.

Milyen hatásai lehetnek a munkavállalókra és a szervezetre?

A pszichoszociális kockázatok negatív hatásai lehetnek pszichológiai, szociális és fizikai téren is, például stressz, depresszió vagy kiégés léphet fel. Hosszabb távon ezek a kockázatok fizikai problémákat is előidézhetnek, mint az alvászavarok vagy a szív- és érrendszeri betegségek. A szervezetekre nézve is komoly következményekkel járhatnak, ideértve a gyengébb üzleti teljesítményt, a magas hiányzási arányt, a munkahelyi balesetek és sérülések gyakoriságának növekedését, a gyakori betegszabadságokat, a fluktuációt, és az alacsony munkahelyi elégedettséget.

Mit lehet tenni ellene?

Az EU több országához hasonlóan Magyarországon is vonatkoznak törvényi előírások a munkahelyi pszichoszociális kockázatok felmérésére, megelőzésére és kezelésére. 2024. július elejétől lépett életbe a 2023. évi CVIII. törvény a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról , illetve Magyarországon a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény 2008 január 1-jei módosítása emelte a törvényi szabályozás szintjére a munkahelyi stresszt, kiemelve, hogy a munkáltató kötelessége a pszichoszociális kockázatok felmérése és csökkentése.

A pszichoszociális kockázatértékelés négy alapvető lépésből áll:

Azonosítás: A pszichoszociális kockázatok felmérését általában pszichológiai tesztek, kérdőívek segítségével végzik. Igény esetén lehet mérni a teljes szervezet mellett akár telephelyeket, divíziókat, munkacsoportokat, vagy akár egyéneket is.
Értékelés: A kockázatok súlyosságának és valószínűségének értékelése, figyelembe véve, hogy mennyire valószínű a káros hatások bekövetkezése, és milyen súlyosak lehetnek ezek a hatások.
Kezelés: A felmérésből kimutatott problémák kezelésére lehetőleg szakértőktől kérjünk megoldási javaslatot, akik akciótervet állítanak össze (pl.: képzés, stressz-kezelés, tréning stb.) A kezelés után figyelemmel kell kísérni az eredményeket, valamint érdemes folyamatos együttműködésben gondolkozni, hogy a cég motorja, a humán erőforrás is folyamatosan fejlesztve legyen.
Felügyelet és felülvizsgálat: A bevezetett intézkedések hatékonyságának nyomon követése és szükség esetén további javítások bevezetése.

Ki végezhet pszichoszociális kockázatértékelést?

A pszichoszociális kockázatértékelést különböző szakemberek végezhetik, attól függően, hogy melyik szakmai háttérrel rendelkeznek, és hogyan tudják a legjobban értékelni és kezelni a munkahelyi pszichoszociális kockázatokat. Az alábbiakban néhány példát sorolunk fel arra, ki végezhet pszichoszociális kockázatértékelést:

Munkavédelmi szakemberek: Ez a csoport általában átfogó ismeretekkel rendelkezik a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén, beleértve a pszichoszociális kockázatokat is. Ők felelősek lehetnek a kockázatértékelési folyamat koordinálásáért és az ajánlott intézkedések végrehajtásának felügyeletéért.
Munkapszichológusok: Szakértelmük különösen hasznos lehet a pszichoszociális kockázatok azonosításában és értékelésében, mivel mélyreható ismeretekkel rendelkeznek az emberi viselkedésről, a munkahelyi stresszről, a szervezeti kultúráról és a munkahelyi jólétről.
HR szakemberek: Az emberi erőforrások területén dolgozó szakemberek is részt vehetnek a pszichoszociális kockázatértékelési folyamatban, különösen a munkahelyi politikák, a szervezeti kultúra és a munkavállalói jólét szempontjából.
Egészségügyi szakemberek: Foglalkozás-egészségügyi orvosok és nővérek, akik a munkavállalók egészségi állapotának monitorozásával és a munkahelyi egészségvédelmi programok kezelésével foglalkoznak, szintén hozzájárulhatnak a pszichoszociális kockázatok azonosításához és kezeléséhez.
Szervezetfejlesztési tanácsadók: Ezek a szakemberek segíthetnek a szervezeti változások kezelésében, a kommunikációs stratégiák kialakításában és a munkahelyi konfliktusok megoldásában, ami hozzájárulhat a pszichoszociális kockázatok csökkentéséhez.
Külső tanácsadók és szakértők: Bizonyos esetekben szervezetek dönthetnek úgy, hogy külső szakértőket, például tanácsadó cégeket vagy független pszichológusokat hívnak be a kockázatértékelési folyamat támogatására, különösen ha speciális szaktudásra van szükség.

Bárki is végezze a pszichoszociális kockázatértékelést, fontos, hogy rendelkezzen a szükséges szaktudással és képességekkel a munkahelyi pszichoszociális kockázatok hatékony azonosításához, értékeléséhez és kezeléséhez.

A pszichoszociális kockázatok néhány kezelési iránya:

Szervezeti szabályozások rendszere: A szervezeti szabályozások, mint például a munkaidő, a pihenőidők, és a munkaterhelésre vonatkozó irányelvek meghatározása, segíthetnek a munkahelyi stressz kezelésében és a munkavállalók jólétének előmozdításában. E szabályozások érvényesítése a szervezet egészére vonatkozóan elősegítheti a kiegyensúlyozott munkavégzést.
Felkészültség: A munkavállalók és a vezetők számára szervezett képzések, amelyek a stresszkezelési technikákra, a konfliktuskezelésre és a munkahelyi pszichoszociális kockázatok felismerésére összpontosítanak, növelhetik a tudatosságot és felkészíthetik a személyzetet a kihívások hatékony kezelésére.
Kommunikáció: Az átlátható, nyílt és támogató kommunikációs csatornák kialakítása segíthet a feszültségek csökkentésében, elősegítheti a munkavállalók közötti bizalom építését és lehetővé teheti az aggályok időben történő megosztását.
Ergonómiai programok: Az ergonómiai kockázatok azonosítása és kezelése, mint például a megfelelő munkahelyi kialakítás és a testtartás javítása, csökkentheti a fizikai fáradtságot és megelőzheti a munkahelyi sérüléseket, ezzel is javítva a munkavállalók jólétét.
Munkahelyi egészségfejlesztés: Programok, mint a testmozgásra ösztönzés, egészséges táplálkozás, stresszkezelési workshopok és a dohányzásról való leszokást segítő kezdeményezések, támogathatják a munkavállalók fizikai és mentális egészségét.
Munkakörülmények javítása: A munkakörnyezet, például a világítás, a zajszint, a hőmérséklet és a munkahely tisztaságának javítása, valamint a munkaeszközök és -berendezések megfelelő karbantartása, javíthatja a munkavállalók komfortérzetét és teljesítményét.

Cégmérettől és dolgozói létszámtól függően KKV szektorban mi is végzünk pszichoszociális felmérést, míg nagyvállalatok számára pedig tudunk ajánlani olyan szakmai szervezetet, mely hatékonyan képes lebonyolítani akár többezer fős felméréseket is.

ÚJDONSÁG!
Mentális és pszichológiai egészségfejlesztő tréningek a pszichoszociális kockázat csökkentéséért

Tréningjeink segíthetnek a munkáltatónak megfelelni ezeknek a jogszabályi követelményeknek, így minimalizálva a jogi kockázatokat és a bírságokat. A munkahelyi mentális egészséget támogató intézkedések igénybevétele lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy hatékonyabban kezeljék az érzelmi stresszt és más pszichológiai kihívásokat, így jobban tudnak koncentrálni és nagyobb hatékonysággal dolgozni. Emellett beazonosíthatjuk azokat a belső és külső tényezőket, amelyek befolyásolják a dolgozók motivációját és elkötelezettségét a munkahelyen, és javaslatokat tehetünk ezek kezelésére. A munkavállalók így érzik, hogy a cég törődik velük, és értékelik azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a mentális egészségük megőrzése érdekében tesznek. Ez hosszú távon javíthatja a munkahelyi elégedettséget és lojalitást, ami pedig fontos tényező lehet a munkaerő megtartásában és vonzásában.

További kérdéseid vannak? Tedd meg az első lépést!

IDŐPONTKÉRÉS

*A pszichológiai kockázatokról szóló cikk forrása: https://worri.hu/portfolio-item/pszichoszocialis-kockazatertekeles-es-kezeles-worri/